2013. augusztus 29., csütörtök

'Csakazértis'

Igazából ennek a bejegyzésnek semmi értelme (mintha a többinek lenne..), hiszen nem szeretem, ha valaki elküld nekem egy zenét azzal a felszólítással, hogy hallgassam meg, mert nagyon fog tetszeni nekem.
Hiszen ez olyan, mint amikor egy könyvet a kezedbe nyomnak, hogy ez lesz a kedvenc könyved, ha elolvasod, hiába tetszene, de a lázadó énem nem bír az ilyen mondatokkal mit kezdeni, mert nekem senki se mondja meg, hogy milyen zene/film/könyv fog tetszeni, hiszen néha még én magam se tudom! (Igen, ilyen téren kb. egy 5 éves hisztis gyerek szintjén ragadtam..) Mert amikor hallgatom például az ilyen mások által erősen ajánlott zenéket az jár a fejemben, hogy nekem ennek most tetszenie kell és 'csakazértse' fog.
Szeretem, ha a rádióba hallott zenére rákeresek és úgy lesz kedvenc, vagy más zenelejátszójába belekukkantva belepistulok egy számba avagy beszélgetés közben szóba kerül egy szám és utánanézek.. Szóval szeretem magam felfedezni a kedvenc számaimat, így ezért nincs sok értelme ennek a bejegyzésnek, hiszen most én csinálom azt, amit utálok: zenéket ajánlok, persze nem hiszem, hogy mindenkinek tetszeni fog és nem is várom el (hiszen akkor már nekem nem tetszene annyira), csak már két teljes hete próbálom kiverni ezeket a fejemből és így hátha sikerül.
(Ez az a szám, ami a kivételt képezi, hiszen egy barátnőm küldte, hogy ez egy 'muszájszám'.)




És az a zene (Ourlives-A Sight to See), amit valamiért nem akar megtalálni máshogy, ezzel is jelezvén, hogy elég volt már ebből a kicsit sem fantáziadús, egyoldalú kívánságműsorból. Értem a célzást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése