2012. szeptember 28., péntek

Kísértés a köbgyökön

Végre beszereztem a pusztulásom könyvét, ami bizonyítja, hogyha elkezdődik az agyleépítés, nincs visszaút...
Napokon, heteken keresztül voltak lidérces álmaim ezzel a könyvsorozattal kapcsolatban, hogy mégis mikor tudom megszerezni, küzdöttem a lelkiismeretemmel, hogy ellenálljak a könyv csábításának, de végül a kiszámítható szerelmi szál, a gimis hangulat és a tini napló stílus győzedelmeskedett felettem. Úgyhogy bevetettem az összes informatikai tudásomat és hozzáfértem ahhoz a fájlhoz, amit mindenki csak saját felelősségére olvashat el. Még küzdök magam ellen, hogy bele merjek-e kezdeni, de érzem, hogy elhatalmaskodik rajtam ez az érzés.
Ez nagyobb, mint én... Egyedül nem bírok vele.

JÖN! JÖN! JÖN!
 


































Már a borítója is ezernyi kérdést vet fel...
Hol lett volna először Cortez szülinapi bulija? Miért változott meg? Hol lesz most? Vajon Reni elmehet? Dave-nek miért egy számítógép a profilja? Miért van egy rózsaszín HB-s ceruza a borítón? Ki tanult meg rajzolni? Kinek a szívecskés lakata van a ceruza alatt? Miért pont szívecskés? Honnan szerezte Reni? Miért van a csontvázra ragasztva a neve? Miért rajzszöggel? Nem fáj neki? Miért szereti Carlos Bécset? Talán elutazott valaki Bécsbe? Vagy talán Carlos? Miért van rajta napszemüveg? Mibe süt bele a Nap?? Hová tűnt az a kacsaszájú csaj, aki az első könyvön volt rajta? Miért így fogja a fényképezőt? Nem tanították meg neki, hogy nem így kell használni? A rózsaszín és a zöld mióta illik egymáshoz? És miért nem a név van beleírva a vignettába??

Rengeteg kérdés és nem hiszem, hogy kapok mindre választ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése